11.fejezet

                            

Mindjárt itt a nyári szünet és a végzős bál. Márcsak 2 hét. Még mindíg nem tudok Mátéra nézni. Nem tudom elhinni amit tett. Balázs egyre kedvesebb velem. Tudom, hogy erre a pillanatra várt hogy az övé legyek. Nyáron két hétre elutazik a szüleivel Párizsba. 

- Szia Lilla. -mondta Nonó.

- Szia.

És a kezembe nyomott egy papírt.

- Ez mi!?

- Meghívó a bulimra.

- Köszi.

Kinyitottam a meghívót. 

- De hiszen ez holnap van.

- Igen. De ugye tudsz jönni!?

- Persze csak nem tudom mit veszek fel.

- Tudnál segíteni!? -kérdezte.

- Persze miben!?

A kezembe nyomott egy dobozt. Kinyitottam. Tele volt meghívokkal.

- Ezt oszd szét.

- Mindenkinek!?

- Igen kivéve Zsófinak.

- Miért?

- Nézz rá.

A folyosó végén Zsófi állt. A szekrényében pakolászott. Aztán elindult az osztályunk felé. Mi történt vele? Hiszen ő volt a suli legmenőbb lánya és most nézzetek rá. Egy fiú nekiment és elejtette minden cuccát. Nem tudott lehajolni érte hiszen akkora pocakja volt már. Gondoltam nem leszek bunkó. Elindultam felé és felvettem a cuccát.

- Köszönöm!

- Nincs mit!

- Miért segítettél? -kérdezte.

- Mert nem vagyok bunkó!!

Erre persze nem válaszolt. Egy kis szünet után rá néztem és ezt kérdeztem.

- Mit csinálsz vele? Mármint a babával?

- Örökbeadom.

- Értem.

- Tudod ami Mátéval történt...

- Nem érdekel. Megtörtént és kész.

- Kérlek had mondjam el.

- Sajnálom de mennem kell.

- Kérlek várj!!

Nem akartam, hogy végigmondja hiszen mindjárt sírok. De most nem szabad sírnom. Most a bulira kell koncentrállnom. Azt se tudom mit veszek fel. Felhívom Beát, Borit és Vikit, hogy jöjjenek velem vásárolni. Nonónk biztos sok dolga van.

- Sziasztok van kedvetek vásárolni holnapra!?

- Igen! -mondták.

- Oké akkor suli után találkozunk.

Mikor vége lett a sulinak a lányokkal elindultunk vásárolni. Végül megtaláltuk a tökéletes ruhát. Én egy rózsaszín ruhát vettem.

10.fejezet

                   

                         

Nem tudom elhinni, hogy, hogy tehette ezt velem Máté. Hiszen azt mondta szeret. Nem gondoltam volna, hogy ilyenre képes! Csak azt sajnálom hogy őt választottam és nem Balázst!! Ekkor csöngetett valaki. Elindultam az ajtó felé. Kinyitottam. Balázs állt előttem egy hatalmas csokorral a kezében!! Zakót viselt sosem láttam meg zakóban.

- Szia! -mondtam.

- Szia. Gyere be!

- Köszi. Hoztam neked virágot.

Átnyújtotta a hatalmas csokrot. 

- Köszi! De miért kapom!?

- Hallottam, hogy mi történt. 

- Hát igen.

- Tudod sajnálom, hogy csak úgy elengedtelek. -mondta.

- Én meg sajnálom, hogy őt választottam!!

- Mindketten hibát követtünk el.

- Igen.

Közelebb húzódott és meg akart csókolni. 

- Ne haragudj! -mondtam.

- Semmi baj.

- Csak nem vagyok még felkészülve egy kapcsolatra!

- Persze megértem.

- Szerintem most jobb ha mész.

- Igen mennem kéne. Szia.

- Szia.

Kinéztem az ablakon és láttam ahogy Balázs végigsétál az utcán. Fel kell hívnom Nonót, mert nem tudom mit csináljak. Felejtsem el Mátét vagy bocsájtsak mag neki? Ott van Balázs is. Inkább őt válasszam?

- Szia.

- Szia Lilla.

- Tanácsot szeretnek kérni!

- Oké. Hallgatlak.

- Úgye Zsófi terhes.

- Igen de ezt mindenki tudja!

- És azt tudják, hogy ki az apa!?

- Igen Balázs!

- A nagy frászt!!

- Tessék!? Akkor ki!?

- Máté!

- Ez komoly!?

- Igen sajnos igen.

- És ezt honnan tudod!?

- Zsófi mondta!

- És hiszel neki!?

- Nem tudom! Megbocsájtsak neki!?

- Nee!! Dehogy. Hiszen megcsalt.

- Tudom de mi van ha Balázs az apa!?

- Zsófi azt mondta, hogy Máté az apa nem!?

- De.

- Akkor! Én nem bocsájtanék meg!! -mondta Nonó.

- Köszi a segítséget! 

- Szívesen!

Letettem a telefon lefeküdtem az ágyamra. Mi van ha Nononak igaza van. Szeretem Mátét de amit tett!

Balázs mindent meg tesz, hogy újra bízzak benne. Megcsörrent a telefonom. Máté hívott nem veszem fel. Kikapcsoltam a telefonom és lekapcsoltam a lámpát a szobámban.

9.fejezet

Beértem a suliba letetten a cuccom és odamentem Beához, Vikihez és Nonóhoz.
- Sziasztok!
- Szia! -mondták.
- Hallottátok, hogy Zsófi terhes? -mondta Bea.
- Tessék!? -mondtam.
- És ki az apa?! -kérdezte Viki.
- Lilla, ne akadj ki de én úgy hallottam, hogy Balázs az apa!! -mondta Bea.
- Hogy mi?? -kérdeztem.
Kirohantam az osztályból és elindultam Balázs felé.
- Szia. -mondta. - Jól vagy?
Nem tudtam semmit mondani rá néztem és pofonvágtam.
- Au! Ezt miért kaptam?
- Hogy tehetted ezt?!
- Mit?
- Zsófi terhes és azt mondják, hogy te vagy az apa.
- Az régen volt.
- Ja persze.
Sarkon fordultam és visszamentem az osztályba.
- Szia! -mondta Máté.
- Szia.
- Jól vagy?
- Persze csak...
- Csak...
- Zsófi terhes és Balázs az apa!
- És ez miért zavar?
- Csak nem gondoltam, hogy Balázs ilyenre képes.
- Hát...
- Most mennem kell.
- Oké!!
Puszit nyomott az arcomra és elköszöntünk egymástól. Haza kell mennem, nem tudok Balázsra nézni. Elindultam a szekrényemhez. A szekrényemnél Zsófi állt.
- Szia! -mondta.
- Mit akarsz?
- Csak, bocsánatot akartam kérni!
- Miért?
- Mert lenyúltam a pasid!
- Nem nyúltad le nem járok vele csak barátok vagyunk.
- Nem jársz Mátéval?
- Mi? Nem Balázstól vagy terhes?
- Nem!
- Mátétól?
- Igen, miért nem tudtad!!
- A kis...

Lemegyek Máté edzésére. Kíváncsi vagyok, hogy mit fog mondani. Gyorsan felszálltam a buszra és elindultam.
- Sziasztok! -mondtam.
- Szia Lilla! -mondták.
- Itt van Máté?
- Igen ott ül a padon.
- Köszi.
- Szia Máté!
- Szia, azt hittem tanulnod kell.
Fölállt és meg akart csókolni de eltaszítottam.
- Hé! Csak nincs valami baj?
- Áhh.... Nem csak megcsaltál!
- Nem dehogy ezt honnan veszed?
- Nem értem, hogy hogy tehetted ezt velem.
- Mit nem értem?!
- Lefeküdtél Zsófival?
- Nem dehogy, hogy gondolod!?
- Zsófi azt mondta hogy te vagy az apa!
- Mi? Az nem lehet!
- Mostmár hazudsz is?
- Nem komolyan!
- Nem hiszek neked!
- Tényleg!
- Miért pont Zsófi?
Közelebb lépett és át akart ölelni!
- Ne érj hozzám! Szakítok veled!
- Ne kérlek én szeretlek!
- Én viszont nem.
Megfordultam és Balázsnak ütköztem!
- Ne haragudj! -mondtam.
- Beszélhetnénk?
- Kérlek ne most!! -mondtam zokogva.

  8.fejezet

- Jó reggelt! -mondta Máté.
- Szia!
- Remelem jó volt a tegnap éjszaka.
- Persze, hogy jó volt de most mennem kell, mert holnap suli!
-  Hazakiserjelek!?
- Nem köszi!
- Szia Máté hazajöttünk! -mondta valaki az ajtónál.
- Anya!? Szia nem tudtam, hogy ilyen korán hazajöttök!
- Hamar elindultunk!! De ki ez a lány és mit csinál itt!?
- Ő itt a barátnőm, Lilla.
- Jónapot!
- Szia örülök, hogy megismerhetlek!
- Én is!
- Itt aludtal!? -kérdezte.
Mátéra néztem nem tudtam, hogy mit mondjak! Nem tudtam semmit mondani, mert Máté megelőzött.
- Nem csak elvittem a matek cuccát és eljött érte!
- Szia Máté! - mondta Sára az ajtóban.
- Szia hugi!!
- Milyen volt az út!?
- Jó!
- Szerintem és megyek!
- Ne maradj ebédre!! -mondta Máté anyukája.
- Köszönöm a meghívást, de mennem kell mert anya biztos aggódik értem.
- Majd felhívod és elmondod neki hogy ma nálunk ebédelelsz.
- Oké akkor megbeszélem anyuval!!
Felhívtam anyát és mindent megbeszéltem vele. Persze nem értette, hogy mit csinálok Mátééknál. Azt mondta, hogy siessek mert beszelni akar velem!! Az ebéd nagyon finom volt. Máté anyukája nagyon sokat kérdezgetett, hogy mik a terveim a jövőre nézve és, hogy mik a terveink egymással. Erre persze nem mondtunk semmit. Ebéd után Máté kikísért a kapuig elköszöntünk egymástól és elindultam haza.
- Szia anya megjottem.
- Szia. Beszélnünk kell.
- Oké miről van szó?
- Kérlek ne akadj ki. A következő tanévet nem itt fogod kezdeni!
- Tessék!?
- Elköltözünk!!
- Hogy micsoda!?
- A nyarat még itt tölthetned a barátaiddal de utána Londonba költözünk.
- De miért!? Miért kell tönkretenned az életem!?
- Én csak jót akarok neked!!
- Na persze.
Sarkon fordultam és elindultam a szobám fel! Fel kell hívnom Mátét.
- Szia. -mondta Máté.
- Jaj annyira sajnálom!!
- Mit Lilla? Jól vagy!?
- Nem nem vagyok jól. Elköltözünk!!
- Tessék!?
Elmeséltem mindent neki hogy a nyarat egyut fogjuk tölteni!! De utána el kell búcsúzunk!! Majd egyik heten én jövök ki hozzá másik héten ő hozzám!! Nehéz lesz és ezt mindketten tudjuk!! :(

7.fejezet

Reggel 7 óra. Fel kell kelnem, hogy odaérjek Mátéhoz. Ekkor megszólalt a telefonom. Új facebook értesítés: Máté: Hozz fürdőruhát!! :)
              Lilla: OKÉ :* <3
Gyorsan felöltöztem. Anya azt hiszi, hogy Nonóhoz megyek. Persze mindent megbeszéltünk Nonóval.
- Anya megyek jó!
- Oké. Majd még beszélek Nonó anyukájával!!
- Neee... Majd hívlak ha odaértem jó?!
- Oké de ne felejtsd el!
- Szia. -mondtam.
Megnyugodtam. Habár anya majdnem rájött. Felszálltam a buszra, és elindultam. 1 óra múlva ott voltam. Máté  már a kapuban állt.
- Szia! -mondta és megpuszilta az arcom.
- Szia.
- Annyira örülök, hogy itt vagy, és annyira szeretlek!
- Én is szeretlek!
- Tudom! - mondta nevetve.
Olyan furán viselkedik. Nem tudom mi van vele.
- Jól vagy? -kérdeztem.
- Persze, miért?
- Csak furán viselkedsz!
- Nem, jól vagyok.
- Oké.
- Hoztál fürdőruhát?
- Igen!
- Akkor jó! Öltözz át, a medencében várlak!
- Oké.
Gyorsan átöltöztem. Elindultam a medencéhez. Máté már várt.
- Szeretlek!- mondta és átölelt.
- Én is szeretlek! -és megcsókoltam-
Egy órán keresztül beszélgettünk róla és rólam.
Aztán bementünk a házba.
- Fázol?!
- Egy kicsit. -mondtam.
- Várj, bekapcsolom a fűtést.
- Oké.
Megcsörrent a telefonom. Nonó hívott.
- Szia. -mondta.
- Szia! Na minden a terv szerint halad? -kérdeztem nevetve.
- Hát anyukád hívta az én anyukámat, de szerencsére én vettem fel.
- Köszi, és mit mondtál?
- Azt hogy kimentél a kertbe és most nem tudlak adni.
- Oké, köszi. Most le kell tennem.
- Oké, szia.
- Szia.
- Kivel beszéltél? -kérdezte Máté.
- Csak Nonóval.
- Fázol még?
- Hát még egy kicsit.
- Várj! Közelebb húzódott.
- Köszi.
- Na így jobb?
- Igen.
- Nagyon szeretlek! -mondta.
- Én is.
- Nem is értem miért vártunk 3 évet!
- Hát nem tudom te néztél levegőnek!
- Tudom és annyira sajnálom. Be kell pótolnunk azt a 3 évet.
- Nyugi ráérünk!
- Jól van!
Átölelt és megcsókolt. Éreztem az illatát. Csak őt akartam most és örökre...

6.fejezet

Máté olyan aranyos, mikor, valaki beszól vagy csúnyán beszél velem akko ő mindig megvéd. Mindenki hallgat rá. Hiszen ő a basketball csapat kapitánya. Balázs kezd megbékélni. Tudom, hogy hibát követtem el és ezt ő is tudja. Persze még most is haragszik rám de már úgy néz rám mint egy barátra. Máté néha féltékeny Balázsra, mert latja hogy néha beszélgetünk. Persze Balázs is féltékeny Mátéra, hiszen ő a basketball csapat kapitánya és én is ott vagyok neki.
- Szia! - mondta Máté.
- Szia.
- Milyen volt a napod?
- Jó! Neked?
- Hát hosszú. De holnap nincs suli! Átjöhetnél, mert anyáék elutaznak.
- Az jó lenne!
- Holnap reggel gyere 9-re.
- Jó akkor holnap találkozunk! -mondtam.
Elindultam hazafelé. A buszmegállóban Balázs állt.
- Szia! -mondta.
- Szia.
- Holnap nincs kedved találkozni velem?
Most mit mondjak neki azt, hogy Mátéval leszek!
- Már van programom.
- Csak nem vele találkozol?
- De!
Erre persze nem mondott semmit.
- Ezt már megbeszéltük!
- Tudom, tudom. -mondta.
- Akkor meg?
- Jó bocsi nem akartam!
- Semmi baj csak...
- Csak?
- Csak most vele járok! És nem veled.
- Tudom. -mondta.
- Ott jön a buszom!
- Oké hát akkor szia.
Felszáltam a buszra és elindultam haza. Mikor hazaértem ráugrottam az ágyamra és bekapcsoltam a kedvenc zeném.

5.fejezet

Balázs még mindig nem szól hozzám. Nem akartam megbántani de csak úgy megtörtént. Fel kéne hívnom. De ekkor megcsörrent a telefonom.
- Halló??
- Nézz ki az ablakon.
- Kivel beszélek??
- Nézz ki az ablakon.
Elindultam az ablakom felé és kinéztem. Máté állt az udvaron. Lementem a lépcsőn ki az udvarra. Máté ölébe ugrottam.
- Van egy meglepetésem számodra. -mondta
- Igen? És mi az??
A kezembe adott egy papírt.
- Igen
-Úr isten ez az amire gondolok??
- Nem tudom mire gondolsz.
- Átiratkoztál a mi sulinkba?
- Igen.
- De miért?
- Hát miattad!!
Mindig is szerettem Mátét de most mindennél jobban szeretem. Azért ezt nem mindenki tenné meg érted.
- Köszönöm! -mondtam.
- Nincs mit!!
- Most menned kéne nehogy a szüleim meglássanak.
- Oké! Szeretlek!
- Én is.. -mondtam

Mikor végigsétallok a gimi folyosóján mindenki felnéz rám hiszen a suli legmenőbb pasijával járok. Eddig Balázs volt de most már Máté az.Elindultam a szekrényem felé, Balázs is ott volt.
- Szia! -mondta
- Szia.
- Ne haragudj amit mondtam az nem igaz csak nem tudok nélküled élni. De hat te ha boldog vagy így. Akkor.
- Tényleg sajnálom sokat jelentettél nekem.
- Azért remélem lehetünk barátok.
- Persze!! -mondtam.
Azzal puszit nyomtam az arcára. Aztán elindultam az osztályunk felé.
- Mi volt az az előbb Balázzsal??
- Semmi.
- Nem hinném, hogy semmi volt, hiszen megpusziltad!
- Hé nem történt semmi, csak a tiéd vagyok!- mondtam.
- Azt remélem is! -mondta nevetve.